A szelén rendkívül fontos szerepet tölt be a szervezetünk védelmi rendszerében, ami főleg az antioxidáns hatásának köszönhető. A krónikus gyulladásos folyamatok idővel kimeríthetik ezt a természetes védelmet, ami fokozhatja a betegségek súlyosságát. A gyulladásos bélbetegségek egyik fő típusa a colitis ulcerosa, amelyre szintén ez a jellemző. Egy kutatás azt vizsgálta, hogy a szelén pótlása segíthet-e csökkenteni a gyulladást és képes-e javítani a betegek állapotán.

Mi az a colitis ulcerosa?

A colitis ulcerosa egy gyulladásos bélbetegség, ami elsősorban a vastagbél nyálkahártyáját érinti. A betegség pontos okai máig ismeretlenek, és a kezelés általában a tünetek enyhítését célozza.

Az erre használt gyógyszerek sok mellékhatással járnak, ezért több olyan terápiás stratégiát is vizsgálnak, ami potenciálisan javíthat a betegek állapotán.

Miért segíthet a szelén?

Az 1980-as évek óta sok kutatásban megfigyelték, hogy a colitis ulcerosa-ban szenvedő betegek szérum szelén-koncentrációja eléggé alacsony.(1) Korábbi tanulmányokban kimutatták, hogy a szelén koncentrációja összefüggésben áll a betegség aktivitásával és annak súlyosságával.(2)

Egy állati modelleken végzett tanulmány során a magasabb szelénbevitel fokozta a szabályozó T-immunsejtek arányát, és csökkentette az IL-17 gyulladásmarker szintjét, amivel jelentősen mérsékelte a vastagbélgyulladást és a szövettani károsodás tüneteit.(3)

Ebből kifolyólag feltételezhető, hogy a szelén pótlása enyhítheti a betegség tüneteit, azonban egészen mostanáig nem létezett olyan jó minőségű humán randomizált vizsgálat, ami bizonyította volna ezt emberek esetében.(4)

A kutatás részletei

Az új kutatásba kizárólag olyan résztvevőket válogattak be, akik az azt megelőző 1 hónapban nem fogyasztottak gyógyszereket, szelén-kiegészítőket vagy multivitamint. A betegeket arra utasították, hogy a vizsgálat során ne változtassanak a normál étrendjükön. Nem volt számottevő különbség a résztvevők között olyan egészséget befolyásoló tényezőkben, mint amilyen a testsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a gyógyszerhasználat.

Akik megfeleltek a felvételi kritériumoknak, véletlenszerűen két csoportba kerültek. Az egyik csoport egy szájon át szedhető 200 mcg szeleno-metionint tartalmazó szelén kapszulát kapott, a többiek pedig azonos méretű és kinézetű placebo kapszulát. Végül 100 résztvevőből állt a 10 héten keresztül tartó vizsgálat, amit a két csoportból 44 és 45 fő végzett el sikeresen.

A legfőbb vizsgált szempont egy betegség aktivitását felmérő SCCAI teszt volt. Az SCCAI hat klinikai paraméteren alapul, ami a colitis ulcerosa tünetein kívül az általános közérzetet is felméri. A magasabb pontszámok jelzik a betegség állapotának súlyosságát.

Klinikai javulásnak azt tekintették, ha a betegeknek a kiindulási értékükhöz képest legalább 3 SCCAI-pontszámmal csökkent az értékük, tünetmentes, nyugalmi állapotnak pedig azt, ha az SCCAI pontszámuk kevesebb, mint 2 volt az utolsó héten.

A másodlagos vizsgált tényezők között szerepelt egy másik kérdőíves teszt, ami a résztvevők életminőségét vizsgálta, továbbá két gyulladásmarker (IL-10 és 17) és a szérum szelénszint alakulása.

Eredmények

A kiindulási állapotukat tekintve nem volt lényeges különbség a két csoport között, a gyulladásos markerek (IL-10 és IL-17) is hasonlóak voltak.

• A 10 héten át tartó szelénpótlás átlagosan 1,8 ponttal csökkentette az SCCAI teszt eredményét, tehát javult a betegek állapota, míg a placebo csoportban romlott.
• A klinikai javulás, tehát a 3 ponttal történő csökkenés a szelént pótló csoportban 38%-os volt (19 résztvevő), míg a placebo csoportban csupán 6%. (3 résztvevő)
• A klinikai remisszió, vagyis a tünetmentes állapot elérése a vizsgálat végén 20%-os volt az első csoportban (10 fő), míg csak 4% (2 fő) a placebo csoportban.
• A gyulladáskeltő IL-17 marker értéke jelentősen csökkent a szelénpótlás hatására, míg a placebo csoportban nem változott. Az IL-10 szintjében nem történt jelentős változás.
• Végül, ahogyan az várható volt, a szelénpótlás fokozta a szelén vérszintjét.

A kutatók megállapították, hogy a 10 héten át tartó, 200mcg/nap mennyiségben történő szelénpótlás javíthatja a betegség klinikai tüneteit és akár remisszióhoz is vezethet az enyhe vagy közepesen súlyos colitis ulcerosa-ban szenvedő betegeknél.

Korábbi tanulmányok, hasonló eredmények

Egy 1997-ben megjelent tanulmányban napi 2x300 mcg szelén 4 hétig tartó kiegészítése jelentősen enyhítette a colitis ulcerosa klinikai tüneteit.(5)

Az eredményekkel összhangban egy másik kutatásban is megállapították: egy 500 mg kurkumint, 250 mg zöldtea-kivonatot és 100 mcg szeleno-metionint tartalmazó kombinált kiegészítés 8 hét elteltével képes volt csökkenteni a colitis tüneteit és a betegség aktivitását, enyhe vagy közepesen súlyos colitises betegeknél.(6)

Összefoglaló

A gyulladásos bélbetegségek jelentősen korlátozzák, hogy milyen ételeket fogyaszthat valaki, ráadásul a betegek sokszor nem is mernek eleget enni, félve a tünetektől. Ez már önmagában is fokozza a mikrotápanyag-hiányok kockázatát, de a krónikus gyulladásos folyamatok még inkább kimeríthetik a szervezetet.

Egy kutatás alapján a gyulladásos bélbetegségekben szenvedők 85%-a rendelkezik valamilyen mikrotápanyag-hiánnyal.(7)

A szelénhez hasonló nyomelemek általában kevés figyelmet kapnak, pedig nagyon sok a szelénhiányos terület, ebből kifolyólag pedig a szelénben szegény étrend. Amennyiben van valamilyen emésztőrendszeri gyulladásos betegségünk, fokozottan ügyeljünk arra, hogy megelőzzük a hiányát, mivel ez súlyosbíthatja a betegség állapotát.