Messer Máté
Főszerkesztő
A szilícium az oxigén után a második legnagyobb koncentrációban elérhető elem a Földön, ami a legtöbb étel mellett még az ivóvízben is megtalálható. A kollagénszintézisben játszott szerepe miatt szükséges a csontok egészségéhez, de ezen kívül képes javítani a bőr és a haj állapotán is. (1,2) Habár a szilíciumnak vannak olyan fajtái, amelyek belélegezve káros hatásúak, de az ételekből és a kiegészítőkből származó szilícium nem okozhat problémát az ember által fogyasztott hétköznapi mennyiségben. (3,4)
Mennyi szilíciumra van szükségünk?
A szilícium egészségre gyakorolt hatásai még nincsenek teljeskörűen feltárva, így jelenleg nincs is hivatalosan meghatározva a szükséges napi bevitele. Az eddigi vizsgálatok alapján elég széles az egészséges tartománya, mivel megfelelő veseműködés esetén a többletet könnyedén eltávolítjuk. Az adalékként alkalmazott szilícium-dioxidot például napi 1500 mg-ig biztonságosnak ítélték, ami a szokásos bevitel többszöröse. (4)
Az átlagos szilíciumfogyasztás napi 20-50 mg közé esik a nyugati országokban, míg a főleg növényi étrendet követő területeken akár a napi 200 mg-ot is elérheti. (5,6) Az egészségre gyakorolt pozitív hatásaihoz érdemes legalább 25 mg-ot fogyasztani belőle. (1)
A szilícium különböző fajtái
A növényeknek nagy mennyiségű szilíciumra van szükségük a növekedésükhöz, ezáltal a növényi ételek, azon belül is a gabonafélék a legjobb szilíciumforrások. Állati eredetű élelmiszerek közül viszont egyedül a kagylófélék tartalmazzák jelentős mértékben. (5)
Oldott formái az ivóvízben és nagyobb mennyiségben a sörben is megtalálhatóak, olyannyira, hogy bizonyos országokban ez utóbbi teszi ki a felnőttek napi szilíciumbevitelének legnagyobb részét. (5)
A szilícium-dioxid egy népszerű adalékanyag, ami számtalan élelmiszerben és gyógyszerben megtalálható, azonban ez pontosan ugyanaz a forma, ami a természetes ételeknek is a részét képezi - ezt pedig az eddigi vizsgálatok mind biztonságosnak találták.
A különböző formái, például a bambuszból vagy mezei zsurlóból nyert szilícium multivitaminokban és egyéb étrend-kiegészítőkben is gyakran megtalálható, a bőrre, hajra és csontozatra gyakorolt kedvező hatásai miatt.
A szilícium hatásai a bőr és a haj állapotára
A szilícium szükséges a kollagénszintézishez, így a bőr és a haj egészségének megőrzéséhez. Ebből következően a hiánya szerepet játszhat a hajszálak elvékonyodásában és a bőr ráncosodásában.
Kiegészítését több kutatásban is tesztelték abból a szempontból, hogy képes-e javítani a bőr és a haj állapotán. Egy 2007-es randomizált vizsgálatban napi 10 mg szilíciumnak egy jól felszívódó formája sikeresen lelassította a haj elvékonyodását és annak töredezését az erre hajlamos résztvevők körében. (7)
Egy 2005-ös randomizált vizsgálatban szintén napi 10 mg szilícium pótlását tesztelték, a haj állapota mellett elsősorban a bőrre gyakorolt hatásait megfigyelve. A szilíciumpótlás hatékonyan javította a bőr állapotát a vizsgált paraméterek alapján, továbbá pozitív hatással volt a résztvevők hajára és körmeire egyaránt.
A szilícium hatása a csontozatra
Már évtizedekkel ezelőtt megfigyelték, hogy a szilícium hiánya különféle rendellenességekhez vezetett az állatok csontozatában, és jelentősen lassította a növekedésüket. A szilícium pótlásával azonban megszüntethetőek voltak ezek a problémák, és ennek hatására megnőtt az állatok csontsűrűsége is. (1)
Felmérések alapján azok a személyek, akiknek a legmagasabb a szilíciumbevitele, jóval erősebb csontozattal rendelkeznek, mint azok, akik csak keveset fogyasztanak belőle. (9)
A szilícium pótlásával kapcsolatban egyéb ígéretes eredmények is születtek. Egy randomizált vizsgálatban fokozta egy olyan speciális kollagénnek a szintjét, ami az új csontok keletkezéséért felelős, ezáltal csökkentheti a csonttörések kockázatát. Egyéb vizsgálatokban pedig a csontsűrűséget is sikeresen növelte. (10, 11)
A kutatók szerint a kívánt hatás eléréséhez naponta minimum 25 mg szilíciumbevitelre érdemes törekedni, vagy kiegészítőként, jobban felszívódó formákból fogyasztva legalább 5-10 mg-ra.
Érdekesség
A szilícium bizonyos formái belélegezve különösen veszélyesek lehetnek. A legkárosabb a már betiltott azbeszt, amit régen előnyös tulajdonságai miatt széleskörben használtak, azonban kiderült, hogy idővel a finom szemcséi leválnak és nagyon súlyos tüdőkárosodást okoznak. A szilíciumpor, amit számtalan építőiparban használt anyag tartalmaz, belélegezve szintén erősen gyulladáskeltő hatású, így nagyon fontos ellene védekezni. (3) A szilícium-nanorészecskéket tartalmazó adalékanyagokkal kapcsolatban már szintén felmerült a gyanú, hogy egészségkárosító hatással rendelkezhetnek. Ezeket jelenleg is vizsgálják, azonban mindezidáig nem sikerült igazolni, hogy átlagos mennyiségben ezek valóban károsak lennének. (4,12)
[A jegyzet borítóképén a szilícium ásványi formája látható.]
-
Rondanelli M, Faliva MA, Peroni G, Gasparri C, Perna S, Riva A, Petrangolini G, Tartara A. Silicon: A neglected micronutrient essential for bone health. Exp Biol Med (Maywood). 2021 Jul;246(13):1500-1511. doi: 10.1177/1535370221997072. Epub 2021 Mar 9. PMID: 33715532; PMCID: PMC8283247.
-
Araújo LA, Addor F, Campos PM. Use of silicon for skin and hair care: an approach of chemical forms available and efficacy. An Bras Dermatol. 2016;91(3):331-335. doi:10.1590/abd1806-4841.20163986
-
Merget R, Bauer T, Küpper HU, Philippou S, Bauer HD, Breitstadt R, Bruening T. Health hazards due to the inhalation of amorphous silica. Arch Toxicol. 2002 Jan;75(11-12):625-34. doi: 10.1007/s002040100266. PMID: 11876495.
-
Scientific Opinion of the Panel on Food Additives and Nutrient Sources added to Food on calcium silicate, silicon dioxide and silicic acid gel added for nutritional purposes to food supplements following a request from the European Commission. The EFSA Journal (2009) 1132, 1–24.
-
Pennington JA. Silicon in foods and diets. Food Addit Contam. 1991 Jan-Feb;8(1):97-118. doi: 10.1080/02652039109373959. PMID: 2015936.
-
Chen F, Cole P, Wen L, Mi Z, Trapido EJ. Estimates of trace element intakes in Chinese farmers. J Nutr. 1994 Feb;124(2):196-201. doi: 10.1093/jn/124.2.196. PMID: 8308568.
-
Wickett RR, Kossmann E, Barel A, Demeester N, Clarys P, Vanden Berghe D, Calomme M. Effect of oral intake of choline-stabilized orthosilicic acid on hair tensile strength and morphology in women with fine hair. Arch Dermatol Res. 2007 Dec;299(10):499-505. doi: 10.1007/s00403-007-0796-z. Epub 2007 Oct 25. PMID: 17960402.
-
Barel A, Calomme M, Timchenko A, De Paepe K, Demeester N, Rogiers V, Clarys P, Vanden Berghe D. Effect of oral intake of choline-stabilized orthosilicic acid on skin, nails and hair in women with photodamaged skin. Arch Dermatol Res. 2005 Oct;297(4):147-53. doi: 10.1007/s00403-005-0584-6. Epub 2005 Oct 26. Erratum in: Arch Dermatol Res. 2006 Apr;297(10):481. Dosage error in article text. Erratum in: Arch Dermatol Res. 2006 Feb;297(8):381. Paepe, K De [corrected to De Paepe, K]. PMID: 16205932.
-
Jugdaohsingh R, Tucker KL, Qiao N, Cupples LA, Kiel DP, Powell JJ. Dietary silicon intake is positively associated with bone mineral density in men and premenopausal women of the Framingham Offspring cohort. J Bone Miner Res. 2004 Feb;19(2):297-307. doi: 10.1359/JBMR.0301225. Epub 2003 Dec 16. PMID: 14969400.
-
Spector TD, Calomme MR, Anderson SH, Clement G, Bevan L, Demeester N, Swaminathan R, Jugdaohsingh R, Berghe DA, Powell JJ. Choline-stabilized orthosilicic acid supplementation as an adjunct to calcium/vitamin D3 stimulates markers of bone formation in osteopenic females: a randomized, placebo-controlled trial. BMC Musculoskelet Disord. 2008 Jun 11;9:85. doi: 10.1186/1471-2474-9-85. PMID: 18547426; PMCID: PMC2442067.
-
Eisinger J, Clairet D. Effects of silicon, fluoride, etidronate and magnesium on bone mineral density: a retrospective study. Magnes Res. 1993 Sep;6(3):247-9. PMID: 8292498.
-
Murugadoss S, Lison D, Godderis L, et al. Toxicology of silica nanoparticles: an update. Arch Toxicol. 2017;91(9):2967-3010. doi:10.1007/s00204-017-1993-y