Messer Máté

Messer Máté

Főszerkesztő

A bór egy olyan nyomelem, amiről még nem tudni pontosan, hogy milyen szerepet tölt be a szervezetünk működésében, így jelenleg nem sorolják az esszenciális tápanyagok közé. Egyes kutatások szerint azonban számos érdekes tulajdonsággal rendelkezik, például hatással lehet a nemi hormonok termelődésére és segíthet megelőzni a csont- és ízületi gyulladásokat. Túl alacsony bevitele a kognitív funkciók romlásához vezethet, míg a magasabb bórbevitel gyulladáscsökkentő hatású. A bór egyik különlegessége, hogy önmagában is fokozhatja a szervezetünk D-vitamin szintjét. (1)   

Mennyi bórra van szükségünk?  

Mivel a különböző hivatalos szervezetek a bórt jelenleg nem sorolják az esszenciális mikrotápanyagok közé, így nem is határoztak meg belőle ajánlott napi bevitelt.  

Az átlagos napi bórbevitel 0,5-5 mg közé esik felnőttek esetében, míg a biztonságosnak ítélt mennyiséget napi 1-13 mg-ban határozták meg. (2,3) Ahhoz, hogy a bór előnyös tulajdonságait kihasználjuk, érdemes belőle napi 2-5 mg-ot fogyasztani.   

Hogyan érdemes szedni?  

A bór sok természetes ételben megtalálható, de a növényi étrend, azon belül is a gyümölcsök és mogyorófélék fogyasztása biztosítja a legnagyobb mértékben. (4) Kiemelkedően sok bórt tartalmaz az avokádó, a mazsola és a mandula. (4) Sokak számára az ivóvíz is jelentős bórforrás, de ebben jelentős eltérések is lehetnek.  

Egyéb ásványi anyagokhoz és nyomelemekhez hasonlóan, az ételek bórtartalmát is nagyban meghatározza, hogy a termőföldek mennyit tartalmaznak belőle. Általánosságban elmondható, hogy az esős területek alacsonyabb bórtartalommal rendelkeznek. (5) 

A bór sok étrendkiegészítőben is megtalálható, általában pár mg-os dózisban. A hasznosulása ételekből és kiegészítőkből egyaránt kiváló, közel 100%-os. (6) 

A bór csontokra és ízületekre gyakorolt hatása 

A bórnak több szerepe lehet a csontanyagcserében, ami a gyulladásra, a D-vitaminra és egyéb ásványi anyagokra gyakorolt hatásaival magyarázható. Azoknál az állatoknál, akik bórhiányosan táplálkoztak, különféle deformációk és rendellenességek léptek fel a csontozatuk felépítésében, így a csontjaik gyengébbek lettek, a sérüléseik pedig nehezebben gyógyultak. (7) A bór kiegészítése azonban erősítette az állatok csontozatát. (8) 

Egy posztmenopauzás nőkön végzett vizsgálatban napi 3 mg bór kiegészítése jelentősen csökkentette a kalcium és magnézium távozását a szervezetükből, és emellett növelte a nemi hormonjaik szintjét, ami kedvezően hat a csontozatra is. (9) A pótlása különösen magnéziumhiányos állapotban vált hatékonnyá.  

Azokon a területeken, ahol az átlagos bórfogyasztás napi 1 mg vagy kevesebb, a csont- és ízületi gyulladás előfordulása 20-70% közötti, míg ahol naponta átlagosan 3-10 mg közötti bórt fogyasztanak, ez a szám kevesebb mint 10%. (10) Egy több mint 100 főn végzett, 15 napig tartó vizsgálat során, napi 1,5 mg, 3 mg és 6 mg bór pótlásával jelentősen csökkentek a résztvevők gyulladást jelző mutatói és javult az életminőségük is. (11)   

A bór kapcsolata a D-vitaminnal és a hormonokkal 

A bór egyik különös hatása, hogy magasabb D-vitamin szintet eredményez. (12) Egy humán klinikai vizsgálatban megfigyelték, hogy a bór kiegészítése önmagában fokozta a résztvevők D-vitamin szintjét, különösen akkor, ha az étrendjük magnéziumban és rézben is hiányos volt. (13) Egy elmélet szerint a bór egy olyan enzim működését gátolja, ami a D-vitamin lebontásáért felelős.  

A már említett posztmenopauzás nőkön végzett vizsgálatban, a bór kiegészítése jelentősen fokozta a nők ösztrogén és tesztoszteron szintjét, ami ebben az esetben is azok körében volt a leghatékonyabb, akiknek magnéziumhiányuk volt. (9)  

Férfiaknál a bór jelentősen fokozta a szabad tesztoszteron szintet, és csökkentette az ösztrogén, illetve számos gyulladásmarker szintjét. (14)  

A bór rákellenes hatásai 

Megfigyeléses tanulmányok alapján, a bórt magasabb mennyiségben fogyasztók körében számos ráktípus kialakulásának alacsonyabb a kockázata, például a prosztata vagy a tüdőráké. (15) A bór különböző fajtáit jelenleg is vizsgálják, mint potenciális rákellenes szereket, amik a jövőben részei lehetnek bizonyos terápiáknak. (15)  

Összefoglaló 

Habár a bór jelenleg nincs esszenciális tápanyagként nyilvántartva, ez a jövőben könnyen változhat. Érdemes ügyelni a fogyasztására, mivel segíthet csökkenteni az ízületi és egyéb gyulladásos panaszokat, emellett pedig segíthet a hormontermelésben és a kognitív funkciók megőrzésében. Elképzelhető, hogy a magasabb bevitele védőhatással bír több krónikus betegséggel szemben. A jelenlegi kutatások alapján napi 2-5 mg közötti bevitele tűnik a legmegfelelőbbnek.

[A jegyzet borítóképén egy törökmogyoró látható. 100 grammja 2,77 mg bórt tartalmaz.]

  1. Pizzorno L. Nothing Boring About Boron. Integr Med (Encinitas). 2015;14(4):35-48. 

  2. Rainey CJ, Nyquist LA, Christensen RE, Strong PL, Culver BD, Coughlin JR. Daily boron intake from the American diet. J Am Diet Assoc. 1999 Mar;99(3):335-40. doi: 10.1016/S0002-8223(99)00085-1. PMID: 10076586. 

  3. World Health Organization. Boron In: Trace elements in human nutrition and health. Geneva, 1996. 

  4. Naghii MR, Wall PM, Samman S. The boron content of selected foods and the estimation of its daily intake among free-living subjects. J Am Coll Nutr. 1996 Dec;15(6):614-9. doi: 10.1080/07315724.1996.10718638. PMID: 8951740. 

  5. Tanaka M, Fujiwara T. Physiological roles and transport mechanisms of boron: perspectives from plants. Pflugers Arch. 2008 Jul;456(4):671-7. doi: 10.1007/s00424-007-0370-8. Epub 2007 Oct 27. PMID: 17965876. 

  6. Devirian TA, Volpe SL. The physiological effects of dietary boron. Crit Rev Food Sci Nutr. 2003;43(2):219-31. doi: 10.1080/10408690390826491. PMID: 12705642. 

  7. Gorustovich AA, Steimetz T, Nielsen FH, Guglielmotti MB. A histomorphometric study of alveolar bone modelling and remodelling in mice fed a boron-deficient diet. Arch Oral Biol. 2008 Jul;53(7):677-82. doi: 10.1016/j.archoralbio.2008.01.011. Epub 2008 Mar 3. PMID: 18313642. 

  8. Chapin RE, Ku WW, Kenney MA, McCoy H, Gladen B, Wine RN, Wilson R, Elwell MR. The effects of dietary boron on bone strength in rats. Fundam Appl Toxicol. 1997 Feb;35(2):205-15. doi: 10.1006/faat.1996.2275. PMID: 9038242. 

  9. Nielsen FH, Hunt CD, Mullen LM, Hunt JR. Effect of dietary boron on mineral, estrogen, and testosterone metabolism in postmenopausal women. FASEB J. 1987 Nov;1(5):394-7. PMID: 3678698. 

  10. Newnham RE. Essentiality of boron for healthy bones and joints. Environ Health Perspect. 1994 Nov;102 Suppl 7(Suppl 7):83-5. doi: 10.1289/ehp.94102s783. PMID: 7889887; PMCID: PMC1566627. 

  11. Scorei R, Mitrut P, Petrisor I, Scorei I. A double-blind, placebo-controlled pilot study to evaluate the effect of calcium fructoborate on systemic inflammation and dyslipidemia markers for middle-aged people with primary osteoarthritis. Biol Trace Elem Res. 2011;144(1-3):253-263. doi:10.1007/s12011-011-9083-0 

  12. Miljkovic D, Miljkovic N, McCarty MF. Up-regulatory impact of boron on vitamin D function -- does it reflect inhibition of 24-hydroxylase? Med Hypotheses. 2004;63(6):1054-6. doi: 10.1016/j.mehy.2003.12.053. PMID: 15504575. 

  13. Nielsen FH, Mullen LM, Gallegher SK. Effect of boron depletion and repletion on blood indicators of calcium status in humans fed a magnesium-low diet. J Trace Elem Exp Med. 1990;3:45–54. 

  14. Naghii MR, Mofid M, Asgari AR, Hedayati M, Daneshpour MS. Comparative effects of daily and weekly boron supplementation on plasma steroid hormones and proinflammatory cytokines. J Trace Elem Med Biol. 2011 Jan;25(1):54-8. doi: 10.1016/j.jtemb.2010.10.001. Epub 2010 Dec 3. PMID: 21129941. 

  15. Scorei RI, Popa R Jr. Boron-containing compounds as preventive and chemotherapeutic agents for cancer. Anticancer Agents Med Chem. 2010 May;10(4):346-51. doi: 10.2174/187152010791162289. PMID: 19912103. 

Kapcsolódó anyagok: