A magnézium-oxidról egyesek azt állítják, hogy mivel szabad gyökök keletkeznek belőle, fokozza az oxidációs terhet és káros a szervezetünkre.  

A Mg-oxid hasznosulása valóban gyatra (kivéve liposzómákhoz hasonló kolloid rendszerben alkalmazva, így ugyanis a legjobb hasznosulása pont a Mg-oxidnak van. A Mg-biszglicinátnál is jobbnak találták az ilyen Mg-oxid hasznosulását).[1] 

A Mg-oxid valójában nem rontja az antioxidáns rendszerünket, hanem javítja. Még ha szabad gyökké is tud alakulni és így azok számát növelni, akkor is több szabad gyököt tud közömbösíteni, azaz összességében antioxidáns hatású a Mg-oxid is. [2,3] 

Két vizsgálatot találtam, ami a Mg-oxid szabad gyököket fokozó, illetve csökkentő (antioxidáns) hatásával foglalkozott. Az egyik vizsgálat külön kísérletben nézte meg, hogy mennyivel fokozza a szabad gyökök mennyiségét, és hogy mennyivel csökkenti azt: 25%-kal növelte és 77%-kal csökkentette.[2] Összhatást nézve tehát antioxidáns hatásra számíthatunk. Ezt támasztja alá egy későbbi vizsgálat, ahol nanokollid rendszerbe vitt Mg-oxid antioxidáns hatását vizsgálták a C-vitaminnal és a Moringa növény egy polifenol-dús kivonatával összemérve. A Mg-oxid lényegesen erősebb antioxidáns hatású volt, mint a polifenol-dús kivonat, míg a C-vitaminnal nagyjából megegyező.[3] 

A Mg-oxid tehát nem fog szabad gyök terhelést okozni a szervezetünk számára, ez egy alaptalan riogatás vele kapcsolatban. Még ha növelné is a szabad gyökök számát, az sem lenne gond, ugyanis azok nagyon is fontos szerepet töltenek be a szervezet működésében és csak az állandó túlzott szintjük problémás, ahogy az állandó alacsony szintjük is. Minden antioxidáns egy bizonyos dózis felett pro-oxidánsként viselkedik, azaz szabad gyököket fokoz. 20 éve még azt hittük, hogy a szabad gyökök csak károsak, de azóta kiderült, hogy ez nem egészen így van, azok is fontosak és egészségesek egy szintig.   

Egy okot azonban én is fel tudok hozni azzal kapcsolatban, hogy ne szedjünk -oxidokat: A gyenge hasznosulásuk miatt tovább jut a bélrendszerben, nagyobb mennyiségben és hosszabb ideig van jelen benne a Mg-oxid vagy más -oxid, mint egy jobban hasznosuló forma. Ez pedig azt eredményezheti, hogy ha ún. biofilm-rétegek vannak a bélben, akkor azokba a Mg, Ca és egyéb ásványok/nyomelemek beépülhetnek, megerősítve a biofim-rétegeket, melyet az ott megbújó opportunista („rossz”) bacik alakítanak ki saját maguk védelmére. Ha felborult bélflórával, emésztési gondokkal rendelkezünk, akkor jó eséllyel lehetnek ilyen biofilmrétegek a beleinkben, így ezért is jobb ötlet minél jobban hasznosuló ásvány/nyomelem formákat szedni. Természetesen ez a biofilm-réteget erősítő hatás nem az -oxid formák sajátossága, hanem minden rossz hasznosulású formáé. Hogy mennyire jelentős ez a probléma, az kérdéses, de említésre méltó.