Messer Máté

Messer Máté

Főszerkesztő

A magnézium egy esszenciális ásványi anyag, ami nagy mennyiségben megtalálható a szervezetünkben. Több mint 600 enzim működése függ tőle, komoly szerepe van a glükóz anyagcseréjében, a fehérjeszintézisben, valamint az izmok és az idegrendszer megfelelő működésében. (1) Habár a magnézium sok ételben megtalálható, a hiánya mégis gyakori; az USA-ban végzett felmérések alapján az emberek több mint fele nem éri el az ajánlott napi bevitelt, mivel a feldolgozott élelmiszerekben szinte egyáltalán nincs magnézium. (2) A szükségletünk ráadásul a testsúllyal arányosan nő, így nézve pedig az emberek ~75%-a nem fogyaszt annyi magnéziumot, ami a betegségek megelőzéséhez és az optimális működéshez elegendő volna. 

A magnéziumhiány fáradékonysághoz, izomgörcsökhöz, étvágytalansághoz vezethet, de megfigyelések alapján több krónikus betegség kockázatát is fokozhatja. (1) A megfelelő inzulinszinthez és a vércukorszint szabályozásához egyaránt szükség van magnéziumra, ahogyan a szív- és érrendszer megfelelő működéséhez is. A magnézium kiegészítése csökkentheti a stresszt, javíthat az alvás minőségén és fokozhatja a sportteljesítményt. (3,4,5,6) A migrén és a premenstruációs szindróma kellemetlen tüneteit is enyhítheti. (4,7,8) A magnézium felszívódása nagyban függ az adott személy magnéziumszintjétől és a jól kiválasztott formától. Habár a kiegészítése biztonságos, egyes fajtái mennyiségtől és érzékenységtől függően laza székletet okozhatnak.   

Mennyi magnéziumra van szükségünk? 

A napi szükséges magnéziumbevitelt férfiaknál 420 mg-ban határozták meg, míg nők esetében 320 mg-ban. A gyermekeknek testsúlyarányosan kevesebbet javasolnak, míg várandósság alatt a nők számára is 400 mg-ot. Felmérések szerint az emberek jelentős részének elégtelen a magnéziumbevitele, ami nem is meglepő annak fényében, hogy nagyobb mennyiségben csak olyan ételekben található meg, amit az emberek ritkán fogyasztanak.  

Hogyan biztosítható a szükséges mennyiség? 

A magnézium leggazdagabb élelmi forrásai a különféle magvak, mogyorófélék, valamint a hüvelyesek, legfőképpen a babok. (9) Sajnos ezek az ételek viszont számos olyan anyagot tartalmaznak, amik gátolják a magnézium felszívódását, ezért kérdés, hogy mennyi hasznosul belőlük valójában. A magvak és a mogyorófélék nagyon kalóriadús ételek, így hiába tartalmaznak bőségesen magnéziumot, annyi magvat nem célszerű napi szinten fogyasztanunk, ami fedezné a napi szükségletünket. 

A sütőtök, a quinoa, a különböző vadhúsok és tengeri herkentyűk, valamint az egyéb állati eredetű élelmiszerek jó magnéziumforrások, de ritkán kerülnek a tányérra nagyobb mennyiségben, miközben magnéziumra mindennap szükségünk lenne, mert nem tudjuk jól raktározni. A zöldségek és a gyümölcsök szintén tartalmaznak némi magnéziumot, bár eléggé sokat kellene fogyasztanunk ahhoz, hogy segítségükkel elérjük a napi 300-400 mg-ot. Emellett szintén tartalmaznak olyan anyagokat, amik gátolják a magnézium felszívódását, mint például a spenótban található oxalátok vagy a gyümölcsökben lévő ligninek. Az oldhatatlan és vízoldékony rostok szintén csökkentik a magnézium felszívódását, míg az emészthetetlen szénhidrátok, a fehérjék és egyes zsírok fokozhatják azt. (10)  

A magnéziumot étrend-kiegeszítők formájában is lehet pótolni, amiknek számos különböző fajtája kapható változó előnyökkel és felszívódással. 

A magnéziumkiegészítők fajtái 

A magnézium számos formája abban különbözik egymástól, hogy a magnéziummolekula milyen egyéb anyaghoz kapcsolódik. Ilyen például az oxigén a magnézium-oxid esetében, vagy a citromsav a magnézium-citrátnál. A magnézium-citrát és a magnézium-laktát, valamint a magnézium-taurát és a magnézium-biszglicinát felszívódása mind jobb, mint a magnézium-oxidé, ami egy vizsgálat során a placeboval azonos mértékben, tehát egyáltalán nem növelte az alacsony magnéziumszintet. (11,12) Sajnos mégis a magnézium-oxid a leggyakrabban használt forma az olcsó ára és magas elemi magnéziumtartalma miatt. A különböző típusú magnéziumok változó arányban tartalmaznak elemi magnéziumot, így a felszívódáson túl fontos ügyelni arra is, hogy ha 200 mg magnéziumot szeretnénk pótolni, akkor ne 200 mg magnézium-citrátot fogyasszunk, mert annak csak 16%-a elemi magnézium, a többi pedig citromsav.  

A magnézium egyes fajtái (mint a citrát) egy adott dózis felett sokaknál okozhat laza székletet, így ha valaki ezt tapasztalja, érdemes több részletre osztania a nap folyamán, vagy egyéb olyan formákkal próbálkoznia, mint a biszglicinát, a taurát, az orotát, vagy a laktát. A magnéziumot bőrön keresztül is szokták alkalmazni magnézium-klorid vagy szulfát formájában. Szájon át szedve ezek kevésbé jól felszívódó formák, de bőrön keresztül a kisebb méretük miatt hatékonyak lehetnek a magnéziumszint növelésében. Ezekkel kapcsolatban viszont fennáll a veszély, hogy nehéz megítélni pontosan mennyi magnézium szívódik fel belőlük: mivel az emésztőrendszert megkerülve hasznosulnak, ezért a szervezet nem is tudja szabályozni a felszívódásukat. 

A magnézium egészségügyi hatásai 

A magnéziumnak annyi különböző hatása van, hogy nehéz egy ilyen rövid bejegyzésben mindet összefoglalni. A magnézium pótlásával kapcsolatos kutatások sok esetben vegyes eredményeket produkáltak, ami nem meglepő, mert különböző dózisokat és formákat használtak, gyakran a rendkívül rosszul felszívódó magnézium-oxidot. Az, hogy a kiegészítés mennyire hatásos, nagyban függ attól is, hogy az adott személy mennyi magnéziumhoz jut az étrendje által.  

A magnézium főbb egészségügyi hatásai röviden: 

  • A magnéziumot sokan nyugtató hatása miatt fogyasztják, jó okkal. A magnézium a stressz számos aspektusára hatással van, gátolja a túlzott stimulációt generáló anyagok kontrollálatlan működését, több ponton is úgymond “behúzza a kéziféket”. Sajnos a krónikus stressz és a magnéziumhiány ördögi kört eredményez, mert a magnézium hiánya a szorongás és a stressz mellett sajnos fokozza a magnézium kiürülését is. (3) A magnézium hiánya gyakrabban fordul elő figyelemzavaros, szorongásra hajlamos személyeknél, ezeken a problémákon viszont a pótlása is nagyban segíthet. 

  • A magnéziumra nagy szükségünk van a megfelelő vércukorszint-szabályozáshoz és az inzulintermeléshez. Hiánya magas vércukorszintet eredményezhet, míg a kiegészítése javíthatja az inzulinérzékenységet és a vércukorértékeket. (13) 

  • A magnézium szabályozza a vérnyomást, ami magnéziumhiány esetén megemelkedhet. (14) A szív- és érrendszer egészsége szempontjából más okból is érdemes pótolni: akiknek magas a magnéziumbevitelük jóval védettebbek a különböző szívbetegségekkel szemben. (14,15,16) Persze itt meg kell említenünk, hogy aki az étrendje által több magnéziumot fogyaszt, az más hasznos anyagokból is nagyobb mennyiséghez fér hozzá. 

  • A magnézium a fizikai teljesítmény szempontjából is fontos, mivel az izmok összehúzódásához és az idegrendszeri működéshez egyaránt szükséges. Fizikai aktivitás közben ráadásul sok magnéziumot is veszítünk a fokozott izzadás során. (17) A magnézium pótlása egyes kutatásokban jelentősen fokozta a résztvevők állóképességét és sportteljesítményét. (18) 

  • Egy nagyszabású tanulmányban azoknál a résztvevőknél, akiknek a legmagasabb volt a magnéziumbevitelük, felére csökkent a vastagbélrák kockázata. (19) Természetesen ebben az esetben is meg kell említenünk, hogy ezek a résztvevők eleve egészségesebben táplálkozhattak, így valószínűleg más hasznos anyagokból is többhöz jutottak.  

  • A kalcium és D-vitamin mellett magnéziumra is nagy szükségünk van az egészséges csontozat és fogsor fenntartásához. 

[A jegyzet borítóképén a magnézium ásványi formája látható.]
  1. Al Alawi AM, Majoni SW, Falhammar H. Magnesium and Human Health: Perspectives and Research Directions. Int J Endocrinol. 2018;2018:9041694. Published 2018 Apr 16. doi:10.1155/2018/9041694 

  2. Rosanoff A. Perspective: US Adult Magnesium Requirements Need Updating: Impacts of Rising Body Weights and Data-Derived Variance. Adv Nutr. 2021;12(2):298-304. doi:10.1093/advances/nmaa140 

  3. Pickering G, Mazur A, Trousselard M, et al. Magnesium Status and Stress: The Vicious Circle Concept Revisited. Nutrients. 2020;12(12):3672. Published 2020 Nov 28. doi:10.3390/nu12123672 

  4. Boyle NB, Lawton C, Dye L. The Effects of Magnesium Supplementation on Subjective Anxiety and Stress—A Systematic Review. Nutrients. 2017; 9(5):429. https://doi.org/10.3390/nu9050429 

  5. Abbasi B, Kimiagar M, Sadeghniiat K, Shirazi MM, Hedayati M, Rashidkhani B. The effect of magnesium supplementation on primary insomnia in elderly: A double-blind placebo-controlled clinical trial. J Res Med Sci. 2012 Dec;17(12):1161-9. PMID: 23853635; PMCID: PMC3703169. 

  6. Golf SW, Bender S, Grüttner J. On the significance of magnesium in extreme physical stress. Cardiovasc Drugs Ther. 1998 Sep;12 Suppl 2:197-202. doi: 10.1023/a:1007708918683. PMID: 9794094. 

  7. Köseoglu E, Talaslioglu A, Gönül AS, Kula M. The effects of magnesium prophylaxis in migraine without aura. Magnes Res. 2008 Jun;21(2):101-8. PMID: 18705538. 

  8. Quaranta S, Buscaglia MA, Meroni MG, Colombo E, Cella S. Pilot study of the efficacy and safety of a modified-release magnesium 250 mg tablet (Sincromag) for the treatment of premenstrual syndrome. Clin Drug Investig. 2007;27(1):51-8. doi: 10.2165/00044011-200727010-00004. PMID: 17177579. 

  9. https://ods.od.nih.gov/factsheets/Magnesium-HealthProfessional/ 

  10. Schuchardt JP, Hahn A. Intestinal Absorption and Factors Influencing Bioavailability of Magnesium-An Update. Curr Nutr Food Sci. 2017 Nov;13(4):260-278. doi: 10.2174/1573401313666170427162740. PMID: 29123461; PMCID: PMC5652077. 

  11. Walker AF, Marakis G, Christie S, Byng M. Mg citrate found more bioavailable than other Mg preparations in a randomised, double-blind study. Magnes Res. 2003 Sep;16(3):183-91. PMID: 14596323. 

  12. Firoz M, Graber M. Bioavailability of US commercial magnesium preparations. Magnes Res. 2001 Dec;14(4):257-62. PMID: 11794633. 

  13. Simental-Mendía LE, Sahebkar A, Rodríguez-Morán M, Guerrero-Romero F. A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials on the effects of magnesium supplementation on insulin sensitivity and glucose control. Pharmacol Res. 2016 Sep;111:272-282. doi: 10.1016/j.phrs.2016.06.019. Epub 2016 Jun 18. PMID: 27329332. 

  14. Tangvoraphonkchai K, Davenport A. Magnesium and Cardiovascular Disease. Adv Chronic Kidney Dis. 2018 May;25(3):251-260. doi: 10.1053/j.ackd.2018.02.010. PMID: 29793664. 

  15. Abbott RD, Ando F, Masaki KH, Tung KH, Rodriguez BL, Petrovitch H, Yano K, Curb JD. Dietary magnesium intake and the future risk of coronary heart disease (the Honolulu Heart Program). Am J Cardiol. 2003 Sep 15;92(6):665-9. doi: 10.1016/s0002-9149(03)00819-1. PMID: 12972103. 

  16. Rosique-Esteban N, Guasch-Ferré M, Hernández-Alonso P, Salas-Salvadó J. Dietary Magnesium and Cardiovascular Disease: A Review with Emphasis in Epidemiological Studies. Nutrients. 2018;10(2):168. Published 2018 Feb 1. doi:10.3390/nu10020168 

  17. Zhang Y, Xun P, Wang R, Mao L, He K. Can Magnesium Enhance Exercise Performance? Nutrients. 2017 Aug 28;9(9):946. doi: 10.3390/nu9090946. PMID: 28846654; PMCID: PMC5622706. 

  18. Golf SW, Bender S, Grüttner J. On the significance of magnesium in extreme physical stress. Cardiovasc Drugs Ther. 1998 Sep;12 Suppl 2:197-202. doi: 10.1023/a:1007708918683. PMID: 9794094. 

  19. Larsson SC, Bergkvist L, Wolk A. Magnesium intake in relation to risk of colorectal cancer in women. JAMA. 2005 Jan 5;293(1):86-9. doi: 10.1001/jama.293.1.86. PMID: 15632340. 

Kapcsolódó anyagok: